hétfőn indul egy nagy kampány a nők elleni erőszak ellen a One Billion Rising mozgalom keretében. Egyik barátnővéremmel vállaltuk, hogy egy -egy perces videón elmondjuk a saját történetünket. Nagyon erősek lettek. A médiaügynökség azt gondolja, hogy ezeket fogja elküldeni a sajtónak.

Amikor a  barátaimnak mesélem, mind ezt kérdezi: mi lesz, ha...? Hogy fogod kezelni a visszhangot, az gonosz megjegyzéseket, az esetleges kipellengérezést?

És ebben a kérdésben benne van a válaszom is. Amíg ezt kérdezik, addig meg kell tudnom szólalni.

Igen, félek. Félek a trollkodástól, az áldozathibáztatástól. Igen félek.

Amíg a videót forgattuk, a legjobb barátnőim arca volt előttem. A legszűkebb baráti körömben három lány van, akit nem erőszakoltak meg. Olyan nincs, akit nem zaklattak szexuálisan. A tágabb ismeretségi körömben is alig. Az ő arcukat figyeltem a belső figyelmemmel. Mert értük is teszem. Értük is akarok erős lenni. És magamért.

Hogy megtörjön a tabu, a hallgatás, a csend.

És amikor ez törik, akkor szilánkok lesznek.

Olyan emberek, nők és férfiak vannak körülöttem, akik szeretnek, támogatnak, értik és bátorítanak.

Istennek hála értük.