tegnap D. mesélte, hogy egy családi ünnepen elkezdték az összes keresztény éneket fordított szereposztással énekelni. persze sírtak a kacagástól, ahogy Isten pitizik az ember, a Nagy és Csodálatos előtt...
az jutott eszembe, hogy ez mennyire tökéletesen rámutat az istenképünk…