ma végre megnéztük a Frozent, ami a legújabb dizni, és mivel pár évvel ezelőtt még én voltam a legnagyobb szájhuzogató, javítanék az átlagomon.

(SPOILER!)

csak ömlesztem.

kurvajó, hogy a végén nem házasodnak össze és boldoganélnekmíg,hanem koriznak.
tetszik, ahogy a nagy 'true love' toposz darabokra hullik, mikor a Herceg kihullik, aztán jön a Jóarc fiú, nagyon lohol, de még csak nem is az ő csókja, hanem a megajándékozott nővér ölelése és könnyei olvasztják meg a jeget.

szerettem, hogy a jégkirálynőt is látjuk. egy különleges tehetséggel született lányt, akit bezártak, nehogy veszélyeztessen mást, akit szeret és ijedt kislányként csak a félelem volt benne az ajándéka iránt. amikor aztán szabadon ereszti, árvíz van és minden gátat áttör és pusztít az ereje. majdnem megöli, akiért az egész elidegenítést elkezdte, és akkor már megérti, hogy az ilyen ajándékot, tehetséget, erőt, csak egy módon lehet Fényből használni. Szeretetből.

Szeretem, de már a tangled-ben is szerettem, hogy végre a fiúknak is van egy kis esélyük a jellemfejlődésre, nem annyi a dolguk, hogy megcsókolják a hercegnőt és boldogan élnek. És azt is, hogy együtt csinálják a dolgokat. A farkasos rész a kedvencem :)

Ezek erős nők, de nem férfiasan, hanem nőből, szívből erősek. És a fiúknak is van szívük, lehetnek ők a gyengébbek néha.

Olaf kicsit idegesített, de megbocsátottunk neki a többi remek szerepmodellért.

A trollmágust meg kérem.