milyen nehez elfogadni, hogy nem ugy szeret, ahogy az nekem jo. jopar ev terapia utan azt gondoltam, mar nem tud ujra elszomoritani, de de.

megkerdezte a szulinapom elott, hogy mit kerek, mondtam, hogy menjunk el egyutt valahova. mert nekem az a fontos. talan egy kiallitasra.

meghivtam a csaladomat es a barataimat szombatra. csutortokon folhivott, hogy o akkor holnap jon. mondtam neki, de hat az unnepseg, amire meghivtam, az szombaton lesz. de o mar megbeszelte a baratnojevel. ez volt az erv. teljesen komolyan. 

tehat minden elokeszulet atszervez, rohanas az egesz nap, mert o mar penteken jon. a barataim haptakban allnak, a kocsimmal rohangasznak a masik orszagokbol erkezo, altaluk soha nem latott barataim ele. 

na mindegy. megerkezett. odaadott egy szatyrot, ket jegyet a modiglianira. hat tok boldog lettem. hogy kitalalt egy olyat, ami mind a kettonknek tetszene. kerdeztem, hogy mikor megyunk. o nem jon velem. vett maguknak is kettot. en majd menjek el valakivel, aki fontos (konnybelabadt szem obligat).

a felnott bennem tudja, hogy o azt gondolta, hogy valami iszonyatosan kurvajot csinalt. hogy meg a kamarai ules utan felment a varba es onnan meg leautozott hozzam az erdobe, es lam-lam milyen draga ajandekot vett. a felnott bennem tudta, tudja, hogy soha nem tudott mashogy. ugy szeretni, ahogy az nekem jo. es tudom, hogy szeret. csak...

csak a gyerek uvolt bennem, hogy miert nem szeret az apukam. hogy miert nem akar idot tolteni a barataimmal, hogy miert nem akar velem idot tolteni? ha egy harom rajzos kiallitasra mentunk volna el, az is jo lett volna...

hat vagy 10 napig nem is tudtam utana beszelni a torokgyulladastol. azon gondolkodom, hogy milyen formaban, ha egyaltalan, jelezzek neki vissza. utolag az egyetlen, hogy azt kellett volna mondanom, hogy ha aznap nem tudsz jonni, akkor ne gyere inkabb.

erdekes, hogy a tesom egy soros fb eventben lemondasa nem fajt ennyire, pedig az se volt se email, se telefon, csak egy sor, suru lett, megsem jovunk.

a hugom 40. szulinapjara, amire mar februarban meghivott.

de hat o mindig ilyen volt, meg nem is az apam. ez nem volt rosszabb, mint az a 17 ember, aki AZNAP mondta le. 

szoval hat most ez a ketto egyszerre van. hogy csodalatos unnep volt. es a masik tesomek a torott vallaval egyutt is eljottek, es jol is ereztek magukat, es en nagyon boldog voltam.

es van ez a masik, hogy lehet, hogy engem nagyon nehez szeretni... dolgozom rajta... meg par ev terapia es mar lehet, hogy jol fog menni.