a kaja, ami mindenkinek ízlik, de dob tőle egy hátast, ha megmondom, miből van...

szerintem például az öcsém nem lenne hajlandó két méternél közelebb menni hozzá :)

(Nem, Máté?)

tehát olvasztok vajat minél szélesebb serpenyőben. megpirítok benne 3-4 girizd miszlikbe aprított fokhagymát. aztán belerakom a szeletelt agynak kinéző karfiol steak-eket. ami hülye kifejezés, de annyit jelent, hogy benne hagyom a torzsáját és az egész fejből vágok egy centis szeleteket, mert az kúlan néz ki. só, bors és ha van, akkor egy friss chili ipriapróra vágva, vagy egy kiskanál jóféle chilipor és (tádááám) fűszerként egy evőkanál kakaópor. jóféle, jóminőségű, keserű. átforgatom mindkét oldala jó vajas legyen, aztán lefedem, míg az egyik fele megsül és párolódik, aztán megforgatom és a másik oldalát is megsütöm.

volt már, hogy köretnek adtam, de ma például egyfajta salsát csináltam hozzá. picire vágtam paradicsomot, chilit, rányomtam egy citrom levét, megmentettem a fonnyadó koriander zöldet, olivaolajjal összekutyultam és megsóztam és ezt pakoltam rá a 'steak'-re.

gondolom lehet rá mondjuk parmezánt tenni, dehát crying out loud, 23-a van, majd fizetés után lesz rakta parmezán is :)))

ha azt mondanám, hogy kakaós karfiolt csináltam, szerintem akinek eddig csináltam, egy se ette volna meg, ezért találtam ki a hihetetlenül egzotikus hangzású azték karfilolt :)))