8 óra kurvajó és előremutató munka után tökre lelombozó a saját boardunk zsaroló, hepciáskodó és agresszív leveleit olvasni és tökre nehezen veszem rá maga, hogy válaszoljak azokra.

És megint egy órát töltöttünk azzal, hogy megmagyarázzuk, amit már többször elmondtunk.

elutasítom, hogy gyomorgörcsöm kell legyen, amikor kinyitom a mélboxomat.

nem akarok este 9kor vádaskodó hívásokat kapni a board tagjaitól, hogy miért nem válaszolok már.

nemmmmmm.

update tiszta fejjel másnap.

akárhány lelkésszel beszélek, és ez nemzetközi jelenség, még soha, senkivel nem találkoztam, akit, ha elmeséli, hogy mi a nehézség a munkájában, azt válaszolta volna, hogy a gyülekezet tagjai, vagy a nem hívők okozzák a lelki problémákat.

minden esetben a kuratórium, a board, a presbitérium, a feljebbvalók azok, akik odáig visznek egy lelkészt, hogy az azt mondja, elég volt.

van is erről egy fb oldal, az ex-pastors. azon merengek, hogy ez hogy van? hogy miért van. és persze nincs válaszom, csak ezzel, ami most és itt történik, felkavarodik mindaz a szar, ami két és fél éve oda vezetett, hogy egy időre kiléptem az egyházi aktív szolgálatból. lehet, hogy most már meggyógyultam annyira, hogy fel fogom tudni dolgozni. a minta itt is nagyon hasonló. talán épp ezért...