hiatus?
vajon mi lehet a sült hagyma-paradicsom-tojás kombinációban, amitől hetek óta semmi mást nem vágyom enni?
vajon mi lehet a sült hagyma-paradicsom-tojás kombinációban, amitől hetek óta semmi mást nem vágyom enni?
nemsokára szülinapom lesz! juhú! és hipp-hopp itt a karácsony is. úgyhogy leírom, hogy mikre vágyom, hogy ne kelljen gondolkodni :)
- öntöttvas serpenyő (25cm)
- masszázságy
- villanyszerelés (hálóból konyhába)
- falfestés velem
- teraszpakolás
- könyvtárjegy
- spatula
- könyvtárrendezés velem
- takarítás velem
az egyházban eltöltött évek egyik legkellemetlenebb hatása az iszonyatos tömegiszony. mostanra egyébként már sokkal jobb. nem émelygek, nem hányok, ha kis térben tíznél több ember van, észreveszem időben, hogy most magányra van szükségem. csak nagyon ritkán van olyan, hogy nem mondhatok nemet. mint tegnap este a múzeumok éjszakáján. jó kis műsor volt, algériai mesék és zenék jó barátokkal. igazándiból az a fél óra volt csak brutális, amíg sorra kerültünk, meg a tíz perc, amíg kijutottam a házból. még mindig kicsit émelygek, pedig aludtam 14 órát egyvégtében és ma már meditáltam 2 órát... Istennek hála, a barátaim előtt már nem kell ezt titkolnom, elfogadják tőlem és ezzel együtt is oké vagyok nekik. vajon mikor lesz vége? határok, iszony, hányinger... köszönöm evangélikus egyház...
olyan érdekes ez. múlt héten európai egyetemi lelkészek konferenciáján voltam Olaszországban - mind előadó...
és azon töprengtem, hogy az egyetemi lelkészeknek teljesen ismerős az a minta, amit nekem is át kellett élnem itthon, hogy az egyházam teljesen szélsőségesen liberálisnak tart, mert azt gondolom, hogy egy párkapcsolatban két ember van. kettő és ember... a gyülekezetem jó része pedig szélsőségesen konzervatívnak - ugyanezért.
interresting.
olasz háziasszonyoktól láttam és eltanultam, hogy bármit főznek, amiben olaj van, legyen az tésztagyúráskor a tészta, vagy édesség, saláta, bármi, ellentétben az általam ismert más háziasszonyoktól, nem rohannak azonnal lemosni sokszor és szappannal a kezüket, hanem alkalomnak tekintik egy kis zug-testápolásra.
azóta én is, akármit keverek, megtartom az olajat a kezemen. így aztán az alapvetően száraz bőrkém kap mindenféle csodás olajokat, főleg az arcom és a kezem. mákolaj, szezámiolaj, tökmagolaj, extra szűz oliva, dióolaj, kókuszvak, kakaóvaj, mandulaolaj. mind másért ajándék, és ami az ételembe jó, na az lesz a hiperszenzitív bőrömnek is, ami nem bírja sokszor még a 'bio' szépítőszereket sem. egyébként is meggyőződésem másik oldalról megközelítvén a dolgot ugyanez, hogy csak az jó szépítkezésre alapanyagként, ami olyan tiszta, hogy akár meg is ehetném, mármint, ha akarnám. így megúszom a vegyszereket és nem mérgezem sem a testem, sem a lelkem...
új sorozatot indítok. háztartási tippek a háztartás vezetésében nem orgazmikus örömöt lelő embertársaimnak.
én napi öt perce szánok a lakásra, és csak akkor úszom el vele, ha kihagyom. 55 négyzetméter és 25 terasz.
nálam az az aktív 5 perc tud lenni, amikor megjövök a melóból, de még nem álltam le.
tegnapelőtt: hálószoba porszívózás, konyha fölmosás
tegnap: dézsasúrolás, fürdőbeli mosdókagyló, egy adag mosogatás.
ma: fürdőszoba felmosás, wc kagyló és a wc-beli mosdó, egy adag mosogatás, sőt, még a gyönyörű virágcsokromnak is visszavágtam az alját és kicseréltem a vizét.
+1 tipp: ha a zuhanyzáskor kifröcsögött vízzel felmosom a fürdőt, akkor elég ritkábban felmosni teafás-szódabikarbónás forralt vízzel.
a kaja, ami mindenkinek ízlik, de dob tőle egy hátast, ha megmondom, miből van...
szerintem például az öcsém nem lenne hajlandó két méternél közelebb menni hozzá :)
(Nem, Máté?)
tehát olvasztok vajat minél szélesebb serpenyőben. megpirítok benne 3-4 girizd miszlikbe aprított fokhagymát. aztán belerakom a szeletelt agynak kinéző karfiol steak-eket. ami hülye kifejezés, de annyit jelent, hogy benne hagyom a torzsáját és az egész fejből vágok egy centis szeleteket, mert az kúlan néz ki. só, bors és ha van, akkor egy friss chili ipriapróra vágva, vagy egy kiskanál jóféle chilipor és (tádááám) fűszerként egy evőkanál kakaópor. jóféle, jóminőségű, keserű. átforgatom mindkét oldala jó vajas legyen, aztán lefedem, míg az egyik fele megsül és párolódik, aztán megforgatom és a másik oldalát is megsütöm.
volt már, hogy köretnek adtam, de ma például egyfajta salsát csináltam hozzá. picire vágtam paradicsomot, chilit, rányomtam egy citrom levét, megmentettem a fonnyadó koriander zöldet, olivaolajjal összekutyultam és megsóztam és ezt pakoltam rá a 'steak'-re.
gondolom lehet rá mondjuk parmezánt tenni, dehát crying out loud, 23-a van, majd fizetés után lesz rakta parmezán is :)))
ha azt mondanám, hogy kakaós karfiolt csináltam, szerintem akinek eddig csináltam, egy se ette volna meg, ezért találtam ki a hihetetlenül egzotikus hangzású azték karfilolt :)))
haven't been to my ex-working place for 8 month and today just went to pick up something. 15 minutes, that's all i spent there. it's all the same.. the same sentences, the same hate, exclusion, ignorance...
all i could tell myself was: huhh, i just got away in the last second. OMG that was close. i left just in the last second before becoming one of the zombies, those living dead, those heartless...
escaped. thank you my dear, amazing, wonderful God, who are LOVE.
múlt héten egy meetingre azért kellett elmennem még betegen is, hogy megtudjam, a véleményem nem számít semmit, akkor sem, ha logikus, érthető és még az ő érdekeit is szolgálja, mer neki víziója van, mi meg kis szarosok vagyunk, akik nem látjuk a bigger picture-t. és ha valaki ezt nem érti, hogy ez mennyire nagyszerű hely már, és elmenne, az "nyalja meg a küszöböt".
és persze ezt az arcomba mondhatja, mert hogy akkor és ott nyilván nem mondhatom, hogy köszi,felmondok. mert nem engedhetem meg magamnak. anyagilag. vagy mégis?
egy helyet már otthagytam a folytonos megalázás miatt, ezután még az ilyen 'burkoltak' is úgy vágnak, mint a korbács.
i LOVE lemon curd since my first time in Britain.
it was really painfull, when i had to give it up because of my insulin resistance.
but hey! why ever not with swetener? yes, it's not the same, i know, i know, but it's pretty darn close...
so two large eggs in a bowl, with two teaspoon of vanilla extract, the juice and peel of 2 medium lemon, swetener. stir.
start to heat it over steam, (in a separate pot off course), stir constantly, and it's starts to thicken. then stop, or you're gonna have lemon-fried egg, bhooaaa.
so it's getting thick, you can see that on the back on a spoon, remove from stove, add 50 g butter, stir, until melting. it's already amazing, but if you're patient, you can wait until it's cooling down. yumm. enjoy!